Itt és úgy gondolja, nincs semmi

szemantikai tulajdonságok

  1. semmit. mi fog történni ◆ Mi szorgalmasan nézi nagy kiterjedésű óceán csendben, mert nem volt mit mondani egymásnak. IA Goncharov. „Fregatt” Pallada „” 1855 (idézet a Nemzeti testület a magyar nyelv. Cm. Irodalom) ◆ ismétlés egyszer, hogy meg kell tört, és mindent lenne értelmetlen, tettem hozzá, hogy ha holnap reggel fogok jönni, hogy ne ez azt jelenti, hogy vége lett, és nem volt mit kell várni. F. M. Dosztojevszkij. „Idióta” 1869 (idézet a Nemzeti testület a magyar nyelv. Cm. Irodalom)
  2. semmit. mit lehetne rajzolt akció ◆ lehetetlen volt eljutni őket úszni. A. R. Belyaev. „A sziget elveszett hajók”, 1926 (idézet a Nemzeti testület a magyar nyelv. Cm. Irodalom) ◆ Egy kis megyeszékhely, semmi köze. gondolni. de magát. Maxim Gorky. „Anya”, 1906 (idézet a Nemzeti testület a magyar nyelv. Cm. Irodalom)
  3. semmit. amely tenné (do) semmit ◆ De amikor jött, hogy megfosztották a tortán kéreg az utolsó fenyő, amikor nem volt sem feleségek sem cselédek, és nem volt semmi „emberi növény”, hogy továbbra is, akkor Blockheads első észhez tér. ME Saltykov-Shchedrin. „A történelem a város”, 1869-1870, a (idézet a Nemzeti testület a magyar nyelv. Cm. Irodalom) ◆ az állomásra, és átvette a két autó! A meghajtó őket semmi - nincs mozdony. M. A. Sholohov. „A Donprodkome és misadventures helyettes Donprodkomissara Ptitsyna elvtárs”, 1923-1925, a (idézet a Nemzeti testület a magyar nyelv. Cm. Irodalom)

kísértet

Kapcsolódó szavak

szemantikai tulajdonságok

  1. predikátumok. köznapi. Ugyanakkor ez a Nechay; nem szükséges, nem; ◆ Ezek nem kéne fogalma sincs, hogy a szívünkben aktus a szerelem hirtelen, és ezért semmi sem gondolni tisztító orruk, amikor szerelmes elektromos gyorsasággal hatol át minket. ME Saltykov-Shchedrin. „A Public Life”, 1863-1864, a (idézet a Nemzeti testület a magyar nyelv. Cm. Irodalom)
  2. predikátumok. nincs értelme, nem kell hiányában nadrobnosti; ◆ nem kell vallanom őszintén - már nem, hogy mit lehet elrejteni - Beleszerettem az én beteg. I. S. Turgenyev. „A megyei orvos”, 1848 (idézet a Nemzeti testület a magyar nyelv. Cm. Irodalom) ◆ Mit nem régi félelmek és aggodalmak, és hála az égnek! Van mit kell keresni, és aggódni. Mi igazán találtam és nekünk esett elég boldogságot. L. N. Tolsztoj. „Családi boldogság”, 1859 (idézet a Nemzeti testület a magyar nyelv. Cm. Irodalom)

kísértet

Kapcsolódó szavak

etimológia

Idiom és stabil kombinációi

bibliográfia

Wikiszótár